Úgy tűnik, mostanában képtelen vagyok betelni az írónővel, Mary Higgins Clark-kal. Nagyon tetszik a történetvezetése, a karakterei, a konfliktusok forrása, ráadásul a fordító is szuper, szóval igazán el vagyok kényeztetve.

A Csak a dallam él tovább (The Melody Lingers On) az írónő 2015-ös kiadású műve, melyet még abban az évben magyarul is kiadtak. A történet középpontjában a fiatalon megözvegyült, Lane Harmon áll, aki egyedül neveli 4 éves kislányát, Katie-t. Lakberendezőként dolgozik a híres Glady keze alatt, aki egy nap meglepő melóval áll elő: ingyen munkát kéne végezni, méghozzá egy körözött bűnöző családja kedvéért... Na, hát némi fintorral, de elvállalják a munkát, mert a bűnöző anno elég sok pénzt adott nekik. Történt ugyanis, hogy Parker Bennett piramisjátékot játszott megannyi kis és közepes jövedelmű ügyfél pénzével, és lebukott, ám 2 éve eltűnt a Karib-tengeren - elvileg vízbe fulladt, a hajóját meg is találták, de a holtteste nem került elő. A családja váltig állítja, hogy átverés az egész, a férjét valaki rászedte, ám ezt eddig nem sikerült bebizonyítaniuk. Miközben az özvegy új lakását igyekeznek berendezni, Lane romantikus kapcsolatba bonyolódik Parker fiával, Eric-kel.

Igen ám, de az elsikkasztott összeg nem kicsi: 5 milliárd dollárról van szó, ráadásul több öngyilkosságot is a lopáshoz kötnek, szóval egyre égetőbb lenne megtalálni a pénzt, amit úgy tűnik, a tettes még nem költött el. Emiatt az FBI is bekapcsolódik az ügybe, mindent poloskáznak, még a szomszédba is beköltöznek, és megállás nélkül kihallgatásokra rángatnak mindenkit. Mint említettem, az anyagi veszteség súlyos következményekkel járt, rengeteg család ment tönkre, illetve néhányan lemondtak az életükről, vagy az egészségük ment teljesen tropára. Az egyik ilyen áldozat, Ranger úgy dönt, hogy hát ha az igazságszolgáltatás nem tesz semmit, akkor majd ő fog...

Maga a könyv éppúgy lekötött, mint A gyanú árnyékában, igazából nagyon is hasonló a 2 sztori menete, karakterei, ami engem nem zavart. Hamar a végére értem, és olyanoknak tudom ajánlani, akik szeretik a szövevényes szitukat, illetve, ha lehetetlenből fordítanak a sztori fonalán.

!!!SPOILER!!!

Kicsit sajnáltam, hogy Eric lett az egyik főgonosz. Ok, látszott már az elejétől, hogy elég furán udvarol, de bakker... xD Én úgy, de úgy vártam, hogy az írónő végre az egyik könyvében tééééééééééényleg romantikus kapcsolatról ír, nem csak úgy mellékesen megjegyezi. xD De hát nem így történt, viszont pazar húzás volt tőle, mert úgy sikerült rokonszenvet ébresztenie az emberben, hogy közben elhintette a morzsákat róla, hogy nem valami jólelkű.

Egyetlen dolgot tartottam feleslegesnek, sőt zavarónak, hogy minden áron össze akart hozni egy happy endet Lane-nek, ha már özvegy, meg még Eric is rendesen felülteti, ezért a legutolsó oldalakra odabiggyesztette, hogy az egyik ügynök belezúgott, és mennek randizni... Hát őőőőőőőőőőőőőőőőőőő.... WTF???? xD Mindezt 1-2 nappal az események vége után... xD xD No, mindegy, ennyi elfér benne, végül is nem fejtegette a dolgot olyan sokáig az írónő, hogy elviselhetetlen legyen a dolog.